A Kelenvölgyi Polgárok Köre (KPK) a történelmileg kialakult Kelenvölgy városrész lokálpatrióta lakosainak szerveződése. Lakóterületünkön jelentős számú német ajkú felmenőkkel rendelkező nemzetiség él. Egyesületünk tudatos és elkötelezett folytatója mindazoknak a helyi közösségi hagyományoknak és feladatoknak, amelyekért az 1912-ben létrejött és az 1945-öt követő években központilag megszüntetett elődszervezet, a Kelenvölgyi Polgári Kör is tevékenykedett.

Kelenvölgy létrejötte dióhéjban (Sturdik Miklós: Kelenvölgy emlékkönyve nyomán):

A XIX. század második felében megépültek a kelenföldi pályaudvarról induló vasútvonalak, Dél- Budán új gyárak, ipari üzemek épültek. A vidékről érkező munkavállalók a munkahelyük közelében igyekeztek lakóhelyet találni.
A század végére lezajlott filoxéra vész elpusztította a Budakörnyéki szőlő ültetvényeket (többek között nagyrészt Budafokon találhatókat is). Dél Buda környékén - a városon kívül - megnőtt a kereslet a beépíthető telkek, házhelyek iránt. Közvetlenül a Kelenföldi pályaudvartól délre - akkor Budafok nagyközséghez tartozó - Scharfeneck-Hut- területén megindultak parcellázások, majd azt követő beépítések indították el Kelenvölgy kezdeteit.

A terület alapvető infrastruktúrával nem rendelkezett, csak dűlőutak voltak. Egy részén vizenyős, beépítésre alkalmatlan területek voltak. A két vasútvonal nemcsak átvágta a területet, hanem el is zárta a várostól. De, ami fontosabb volt, olcsón lehetett telekhez jutni, és gyalog is elérhetőek voltak a dél-budai munkahelyek.

Scharfeneck-Hut (Sárfenék) beépítése a század végén – a Déli vasút mindkét oldalán - megkezdődött és rohamos léptekkel haladt. Mind a helyi viszonyokra, mind a beépítés körülményeire a falusias jelleg volt jellemző. (Ezt később folyamatosan követte a közvetlenül kapcsolódó területek (Turbische-Hut / Manoli-Hut / Feldhut / Zimmerhacken) beépülése is.

Az első épület megépítését 1897-re datáljuk. 1903-ban már a területen élők összefogtak életkörülményeik javítása - utcák kiépítése, ivóvíz, elemi oktatás biztosítása - érdekében. Kezdeményezték 1903-ban a terület magyar elnevezésének (Kelenvölgy) használatát, mely Budafok részéről elfogadást is nyert.

Kelenvölgy „városrész” (gyakorlatilag falu) 1903-ban az egykori Scharfenek-Hut területét foglalta csak magába, azonban 1950 előtt, - 1926-tól Budafok-Város IV. kerületeként - már kiterjedt Scarfenek/Turbische–Hut (Kelenváros); Manoli-Hut (Nyilas); Feldhut (Táborrét);  Zimmerhacken (Horogszeg) területére is. Köznyelvi használatban Péterhegy és Apenta területét is Kelenvölgyhöz  számították, hiszen az ott lakók többnyire a Kelenvölgyi Elemi/Általános Iskolába jártak, a tanyákról a sváb „kofák” a kelenvölgyi piacra jártak eladni a termékeiket. Úgy tekintettük, hogy a Kelenföldről induló két vasútvonal , a Rózsavölgyben haladó HÉV és a Balatoni út által határolt terület – beleértve a vasút által levágott Scharfeneck maradványát is – Kelenvölgyhöz tartozik. Nagy-budapest kialakításával Kelenvölgy (Horogszeg nélkül) a XI. kerülethez került. Ma annak szerves városrészét képezi. Ez kifejezésre jut az 1998 óta használt városrészi címerben is.
 
Az elemi oktatás kezdetben Kelenvölgyön kívül történt, majd Kelenvölgyben bérelt helyiségekben kezdődött. Az igények (iskolások száma) növekedése eredményezte 1909-ben a barakk (pala) iskola létrehozását, amely azonnal szűknek bizonyult. Végleges megoldást csak az 1942-ben felépített és azóta is folyamatosan fejlődő Kelenvölgyi Általános Iskola megépítése hozta el.

A helyi érdekképviselet biztosítása céljából 1912-ben megalakult a Kelenvögyi Polgári Kör.

1912-ben Kelenvölgyben Postaügynökség nyílt (egy 1898-ban épült családi házban). 1920-ban fiók községháza jön létre független jogkör nélkül, megalakult a Hangya Szövetkezet helyi szervezete, 1926-ban létrejött a Kelen Mozgó.

A betelepültek számának növekedése maga után vonta a közösségi élet kialakulását is. 1911-ben már helyben, a palaiskolában tarthatja rendszeres szertartásait mind a katolikus, mind a református felekezet (a többi felekezet Kelenvölgyön kívül gyakorolta vallását).

Számtalan öntevékeny szervezet, klub alakult. (Kelenvölgyi Egyesült Polgárok Köre 1914; Kelenvölgyi Dolgozók Énekkara; Kelenvölgyi Iparosok és Kereskedők Egyesülete; Kelenvölgyi Iparosok Önképző Köre 1921; Kelenvölgyi Regős Dalkör 1924; Kelenvölgyi Kaszínó 1925; Megalakul a Kelenvölgyi Sport Klub 1927, Kelenvölgyi Önálló Iparosok és Kereskedők Gazdasági Egyesülete 1932; Kelenvölgyi jótékony célú Asztaltársaság 1934;

Megépültek a helyi templomok: 1927-ben felszentelték a Kelenvölgyi Református Imaházat; 1931-ben a megyéspüspök megáldotta a kelenvölgyi „Szentháromság”  templomot; 1935-ben felszentelték a Szent Szabina Kápolnát.

Az évtizedeken keresztül mostoha körülmények között élő kelenvölgyieknek rá kellett döbbeni, hogy céljaikat, infrastruktúra fejlesztéseket csak erős helyi összefogással érhetik el. Az összefogáson túlmenően a fejlesztések során mindig nagy szerepet kapott a lakosság támogatása, közcélú önzetlen munkavégzése. Ezek sikere nagyban hozzájárult a kelenvölgyiekre jellemző összetartozás érzésének, a helyi barátságoknak a kialakulásában, a közösen létrehozott, elért eredmények sikereinek élvezésében.

Az öntevékeny szervezetek összejöveteleinek a Kelenvölgyben egykor nagyszámban található vendéglők adtak helyet. Azonban a mozi, az egyházak, az új iskola megépülése új rendezvény helyszíneket eredményezett. A helyi közösségi összejövetelek és rendezvények számára új lehetőséget jelentett, amikor a Kelenvölgyi Polgári Kör adósságmegváltás fejében 1942-ben megszerezte az akkor Völgy utca 9. szám alatt nyilvántartott ingatlant (ma Alabástrom utca 9.) közösségi célú összejövetelekre, székházként történő használatra. A második világháború éveiben és közvetlen utána is az ingatlan különböző pártok a kelenvölgyi sportkör összejöveteleinek is helyszínéül szolgált az épület 1947-ben történt államosításáig.

Az államosítást követően az ingatlan állami, majd kerületi/önkormányzati tulajdonba került, azonban a közösségi célú használat nem szűnt meg. Időnként besegítő jelleggel iskolai oktatás is folyt az akkori Pártházban. Többször szolgált lakosságot érintő rendezvények, összejövetelek céljára. Közvetlenül a rendszerváltás előtt az MSZMP XI/6. szervezete használta az ingatlant.

Az egyes civil szervezetek, klubok a háborút követően 1946-1949 között sorra megszűntek.

Az 1989-es rendszerváltás megteremtette a lehetőséget a megszüntetett civil szervezetek életének újra szervezésére. A fenti – ma már történelminek mondható előzmények és hagyományok folytatása céljából a korábbi polgári kör jogutódjaként alakult meg újra 1989-ben a Kelenvölgyi Polgárok Köre (KPK) néven helyi közösségi szervezetünk.

1989-től szervezetünk folyamatosan használja székházként, közösségi célok megvalósítására az Alabástrom utca 9. alatti ingatlant.

A szervezetet az érvényes alapszabályunk kiemelt részein keresztül mutatjuk be:

A KPK célja, feladatai

2.1. Minden tevékenységével a helyi közösség és a közösség közcélú feladatainak és érdekeinek a támogatása és képviselete.

2.2. Keltse fel a figyelmet a helyi értékek és hagyományok megőrzésére, közvetítse azokat a kelenvölgyi lakosság és ifjúság felé. Növelje a programjain résztvevők számát, tevékenységébe vonja be a gyermekintézményeket és a fiatalokat.

2.3. Tagjai és a környezet körében a lokálpatriotizmus kialakítása és fejlesztése. Felkutatja azokat a közéleti, művészeti és tudományos tevékenységet végző személyeket, akik Kelenvölgyben éltek/élnek, bevonja őket a KPK munkájába és esetenként róluk/velük tevékenységükkel összefüggő programot rendez.

2.4. Tagjai és az egyéb helyi nem pártpolitikai szerveződések részére a közösségi, kulturális, művelődési, önképzési, hagyományteremtő és hagyományápoló tevékenység lehetőségeinek biztosítása munkaterve és költségvetése keretein belül.

2.5. A Kelenvölgyben lakó idősek és szociálisan rászorultak életkörülményeinek figyelemmel kísérése és indokolt esetben az elesettek támogatása.

A célok és feladatok megvalósításának módja és eszközei

A KPK:            

3.1. Biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, székházat működtet.

3.2 Szervezetének keretei között támogatja, igény esetén kezdeményezi belső csoportok, klubok megalakítását és működését.

3.3. Kezdeményezi és végzi a hagyományteremtés és hagyományápolás minden formáját, Kelenvölgy múltjának, helytörténetének feltárását, értékei megőrzését, megőriztetését, közzétételét és egyéb módon történő megismertetését.

3.4. Lehetőségeihez mérten a szélesebb kelenvölgyi közösség részére kulturális, művelődési és szórakozási lehetőségeket biztosít mindenkori éves munkaterve alapján, pl. hangversenyek, kiállítások, társas összejövetelek valamint hazai és külföldi kirándulások szervezésével.

3.5. Tagjai érdekében és képviseletében élni kíván a kelenvölgyi közösséget érintő közérdekű kérdésekben a véleményezés és a véleménynyilvánítás jogával és jogszerű eszközeivel

3.6. Tevékenysége során kapcsolatot tart a Kelenvölgy területén működő intézményekkel és szervezetekkel. Rendezvényein pártpolitikai tevékenység nem folytatható.

3.7. Egyéb olyan közhasznú közösségi tevékenységet is végezhet, amely nem ellentétes a céljaival, feladataival és amelyet jogszabályok az egyesületek, civil szervezetek számára nem tiltanak.

3.8. Várja és szívesen fogadja mindazon személyek aktív részvételét az egyesületi életben, akiknek szándéka a célokban, feladatokban megjelölt értékek vállalása és gyarapítása.

3.9. KPK alapszabályban nem rögzített működésének további részletes szabályait közgyűlésén elfogadott és évente aktualizálható Szervezeti Működési Szabályzatban (továbbiakban: SZMSZ) állapítja meg, amelyről tudomásul vétel végett az évi rendes (beszámoló) közgyűlést tájékoztatni kell.

A KPK tagjai

4. 1. A KPK tagjai lehetnek azok a természetes személyek, akik nincsenek eltiltva a közügyek gyakorlásától, elfogadják az Egyesület alapszabályát és belépési nyilatkozat aláírásával tanúsítják annak megismerését és betartását. A taggá válásról ajánlás és a belépési nyilatkozat alapján a Vezetőség dönt.

4. 2. Pártoló tag lehet minden olyan személy, vagy nem pártpolitikai szervezet, aki/amely a KPK céljaival/feladataival egyetért és azok megvalósítását rendszeresen anyagi, vagy egyéb módon támogatja.

Szervezetünk önálló címerrel rendelkezik, melyet komoly heraldikai kritikák, viták ellenére 1994-ben, mint a Kelenvölgyi Polgárok Köre címerét elfogadtunk.

A felső sor levelei a vizenyős területeken termő tormát, a szökőkút az Apenta forrásait, a szőlőfürt az egykori ültetvényeket, az összefogott kéz a barátságot szimbolizálja.

A konkrét tevékenységekről jó áttekintést adnak a Székházban található naplók, tablók, gyűjtemények, kiállítási anyagok, oklevelek, archivált felvételek és a megőrzött film és video felvételek.